Oh no! No description found. But not to worry. Read from Tasks below how to advance this topic.
The 2024 Act LXIX on the cybersecurity of Hungary, effective from January 1, 2025, implements the NIS2 Directive, expanding cybersecurity regulations and consolidating previous laws. Core requirements appear in the 2024 Act, with additional requirements appearing in the 7/2024. (VI. 24.) MK Decree and 418/2024. (XII. 23.) Governmental Decree.
Below you'll find all of the requirements of this framework. In Cyberday, we map all requirement to global tasks, making multi-compliance management easy. Do it once, and see the progress across all frameworks!
A (2) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében a szervezet vezetője biztosítja az elektronikus információs rendszerek védelme vonatkozásában meghatározott védelmi intézkedések teljesülését.




















A szervezet vezetője az elektronikus információs rendszer védelmének biztosítása érdekében ha a szervezet közreműködőt vesz igénybe az elektronikus információs rendszer létrehozása, üzemeltetése, auditálása, karbantartása, javítása, illetve a kiberbiztonsági incidensek kezelése során, vagy a szervezet elektronikus információs rendszerével kapcsolatos adatkezelési, adatfeldolgozási tevékenység ellátásához, gondoskodik arról, hogy a közreműködő által az elektronikus információs rendszerrel kapcsolatosan ellátott tevékenységgel összefüggésben szükséges kiberbiztonsági követelmények az e törvényben foglaltaknak megfelelően szerződéses kötelemként teljesüljenek.
(1) Kiberbiztonsági incidens bekövetkezése esetén a szervezet intézkedik az érintett kiberbiztonsági incidens kezelése érdekében.
(3) Az érintett kiberbiztonsági incidens kezelését:
















A (2) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében a szervezet vezetője gondoskodik a szervezet által használt elektronikus információs rendszerek, központi szolgáltatások felméréséről és nyilvántartásba vételéről a következők szerinti bontásban:
A (2) bekezdésben meghatározott tevékenység keretében a szervezet vezetője gondoskodik a biztonsági osztályhoz kapcsolódó védelmi intézkedések értékelése során feltárt hiányosságok orvoslásáról.
(1) Annak érdekében, hogy a szervezet által kezelt adatok védelme a kockázatokkal arányosan biztosítható legyen, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezet köteles az általa az elektronikus információs rendszerben kezelt adatok bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás szerinti osztályozására kormányrendeletben foglaltak szerint.
(2) Az 1. § (1) bekezdés b) és c), a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerei vonatkozásában az f) pontja szerinti szervezet az adatosztályozást nem privát felhőszolgáltatás igénybevétele és külföldi adatkezelés megvalósítása esetén köteles elvégezni, a külföldi vagy nem privát felhőszolgáltatás igénybevételével történő adatkezelés kockázatainak felmérése érdekében.
(3) Az adatosztályozás során figyelembe kell venni a logikailag együtt, egységben kezelt elektronikus adatok – ideértve az adatbázist, adattárat, egyedi dokumentumot és egyéb adatállományt – együttes biztonsági igényét.
(4) Az 1. § (1) bekezdés a)–c) és a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerei vonatkozásában az f) pontja szerinti szervezet kizárólag az adatosztályozás alapján, annak eredményére figyelemmel vehet igénybe nem privát felhőszolgáltatást, vagy kezelhet külföldön adatot, amennyiben más jogszabály a felhőszolgáltatás igénybevételét, vagy a külföldi adatkezelést nem tiltja vagy korlátozza.
(5) A szervezet a biztonsági osztályba sorolás keretében, valamint abban az esetben vizsgálja felül az adatosztályozást, amennyiben az elektronikus információs rendszerben kezelendő adatok körében változás következik be.




















A szervezet vezetője az elektronikus információs rendszer védelmének biztosítása érdekében az elektronikus információs rendszert érintő kiberfenyegetés, kiberbiztonsági incidensközeli helyzet vagy kiberbiztonsági incidens bekövetkezésekor minden szükséges és rendelkezésére álló erőforrás felhasználásával gondoskodik a gyors és hatékony reagálásról, az illetékes kiberbiztonsági incidenskezelő központnak való bejelentésről, a kiberbiztonsági incidensek kezeléséről, valamint a helyreállításról.
































A szervezet vezetője az elektronikus információs rendszer védelmének biztosítása érdekében biztosítja a kötelezően előírt hazai kiberbiztonsági gyakorlatokon történő részvételt, illetve kiberbiztonsági gyakorlat önálló megtartását.








Az informatikáért felelős miniszter rendeletében – a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek tekintetében a honvédelmi miniszter rendeletében – meghatározott, 1. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja szerinti szervezetek, valamint az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott, 1. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti szervezetek kötelesek az európai vagy nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszer alapján tanúsított – az informatikáért felelős miniszter, a honvédelmi miniszter vagy az SZTFH elnöke rendeletében meghatározott – IKT-terméket, IKT-szolgáltatást vagy IKT-folyamatot használni.








Azok a szervezetek vagy személyek, amelyek nem tartoznak az 1. § (10) bekezdésének hatálya alá, önkéntes alapon bejelenthetik a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központnak az olyan fenyegetéseket, kiberbiztonsági incidensközeli helyzeteket, illetve kiberbiztonsági incidenseket, amelyek jelentős hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak a magyar kibertér biztonságára.




(1) Az 1. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja szerinti szervezetek az elektronikus információs rendszereikben bekövetkezett, illetve a tudomásukra jutott fenyegetéseket, kiberbiztonsági incidensközeli helyzeteket és kiberbiztonsági incidenseket – beleértve az üzemeltetési kiberbiztonsági incidenst is – a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központ részére kötelesek haladéktalanul, a kormányrendeletben meghatározottak szerint bejelenteni.
(2) Az 1. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti szervezetek az elektronikus információs rendszereikben bekövetkezett, illetve a tudomásukra jutott olyan fenyegetéseket, kiberbiztonsági incidensközeli helyzeteket és kiberbiztonsági incidenseket – beleértve az üzemeltetési kiberbiztonsági incidenst is –, amelyek a szervezet működésében vagy az általa végzett szolgáltatásnyújtásban súlyos zavart vagy vagyoni hátrányt okoz, illetve jelentős vagyoni vagy nem vagyoni kárt okoz más természetes vagy jogi személyek számára kötelesek a kormányrendeletben meghatározottak szerint bejelenteni a nemzeti kiberbiztonsági incidenskezelő központ részére.












A szervezet vezetője az elektronikus információs rendszer védelmének biztosítása érdekében gondoskodik az érintetteknek a kiberbiztonsági incidensekről és a lehetséges fenyegetésekről történő haladéktalan tájékoztatásáról.
















(1) Ha az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezet elektronikus információs rendszerének sérülékenységvizsgálata jogszabály vagy a nemzeti kiberbiztonsági hatóság döntése alapján kötelező, akkor a 6. § (3) bekezdés 12. pontja szerinti döntés feltétele a feltárt sérülékenységek vonatkozásában készített sérülékenységkezelési terv nemzeti kiberbiztonsági hatóság általi jóváhagyása.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, „jelentős” és „magas” biztonsági osztályba tartozó elektronikus információs rendszer esetében kötelező a kormányrendelet szerinti teljes körű sérülékenységvizsgálat kezdeményezése. Sérülékenységvizsgálat végzésének kötelezettsége alól kormányrendeletben meghatározott, sérülékenységvizsgálat végzésére jogosult állami szerv döntése alapján mentesülhet a szervezet.
(3) Az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezet elektronikus információs rendszerei fejlesztése során irányadó részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza.




































(2) Elektronikus információs rendszer fejlesztése esetén a szervezet az információbiztonsági követelmények teljesülésének biztosítása és az elektronikus információs rendszer működésének nemzeti kiberbiztonsági hatóság általi jóváhagyása érdekében a kormányrendeletben meghatározottak szerint jár el.
(3) A fejlesztés során az elektronikus információs rendszer tervezési életciklusában végre kell hajtani – ahol az adatosztályozási kötelezettséget e törvény előírja – a rendszerben kezelni tervezett adatok osztályozását és az elektronikus információs rendszer biztonsági osztályba sorolását, amelyet a kormányrendeletben meghatározott módon a nemzeti kiberbiztonsági hatóságnak jóváhagyásra be kell nyújtani
(4) A szervezet rögzíti a fejlesztésre irányuló szerződésben a nemzeti kiberbiztonsági hatóság által jóváhagyott osztályba soroláshoz kapcsolódó követelményeket és a fejlesztés során intézkedik azok megvalósulása iránt a fejlesztést végző szervezet felé.
(5) A fejlesztést a nemzeti kiberbiztonsági hatóság által jóváhagyott, a biztonsági osztály vonatkozásában az informatikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott védelmi követelményeknek megfelelően kell végrehajtani.
(6) Ha a fejlesztés során olyan körülmény jut a szervezet tudomására, amely befolyásolja az érintett elektronikus információs rendszer biztonságát, akkor a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokat ismételten el kell végezni.
(8) Új elektronikus információs rendszer bevezetése vagy már működő elektronikus információs rendszer továbbfejlesztése során a megállapított biztonsági osztályhoz tartozó követelményeket a rendszer használatbavételéig teljesíteni kell.
(9) A szervezet vezetőjének az elektronikus információs rendszer használatba vételére, további használatára irányuló, a 6. § (3) bekezdés 12. pontja szerinti döntése abban az esetben hozható meg, ha a nemzeti kiberbiztonsági hatóság által jóváhagyott biztonsági osztályba sorolásból következő követelmények a (8) bekezdés szerinti módon teljesültek.
(10) A 6. § (3) bekezdés 12. pontja szerinti döntéssel egyidejűleg gondoskodni kell az elektronikus információs rendszer kormányrendeletben meghatározott adatainak nemzeti kiberbiztonsági hatósághoz történő bejelentéséről.
(11) Központi rendszer fejlesztése esetén – az (1)–(10) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az elektronikus információs rendszer felett rendelkezési jogosultsággal bíró szervezet köteles első alkalommal a tervezés fázisában és azt követően minden mérföldkő elérésekor tájékoztatni a nemzeti kiberbiztonsági hatóságot a központi rendszer biztonságát érintő kérdések vonatkozásában.
A jelen alcím rendelkezéseit az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szervezet honvédelmi célú elektronikus információs rendszerei fejlesztésére is alkalmazni kell. (13/A. §)








































(1) Ha az elektronikus információs rendszer fejlesztése
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet intézkedik a védelmi követelmények megvalósulása iránt a fejlesztést végző szervezet felé.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet köteles a kiberbiztonsági hatóság részére bejelenteni
(4) Indokolt esetben a kiberbiztonsági hatóság sérülékenységvizsgálatot rendelhet el.
(5) A biztonsági osztályhoz tartozó követelményeket a rendszer használatbavételéig teljesíteni kell, a szervezet vezetőjének az elektronikus információs rendszer használatba vételére, további használatára irányuló, 6. § (3) bekezdés 12. pontja szerinti döntése ezek teljesülése esetében hozható meg.
















A szervezet vezetője az elektronikus információs rendszer védelmének biztosítása érdekében az 1. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezetek esetében gondoskodik arról, hogy a szervezet által az adott évben informatikai fejlesztésre fordított költségek legalább 5%-ának megfelelő összeget a szervezet a tárgyév során kiberbiztonsági fejlesztésekre fordítson.
Explore our comprehensive resources and improve your security with the themes of this framework.
Discover specific ways our platform streamlines your ISO 27001 compliance process, from automated controls to audit preparation.
Explore use caseTake our comprehensive assessment to identify gaps in your current implementation and get personalized recommendations.
Start assessmentDive deeper with our articles, case studies, and expert insights on framework implementation.
Read articleGet a concise overview of all requirements, controls, and implementation steps in our quick guide.
Get the guideSee how the overlap and differences with any other framework to optimize your compliance strategy.
Compare frameworkParticipate in expert-led sessions covering implementation strategies, common pitfalls, and best practices for compliance.
Register for webinarParticipate in expert-led sessions covering implementation strategies, common pitfalls, and best practices for compliance.
Register for webinarUnderstand the basics of cyber security frameworks with our comprehensive guide.
Read the articleWhen building an ISMS, it's important to understand the different levels of information hierarchy. Here's how Cyberday is structured.
Sets the overall compliance standard or regulation your organization needs to follow.
Break down the framework into specific obligations that must be met.
Concrete actions and activities your team carries out to satisfy each requirement.
Documented rules and practices that are created and maintained as a result of completing tasks.
